HTML

Hungarisztán

Etika, morál és ezek hiánya. Média, közélet, politika, és ezek csődje. Egybites userek, debilek, trollok, droidok, kézivezéreltek és egyéb állatfajok. Magyarország, én így szeretlek!

Friss topikok

Hungarisztán 2009: A kommunizmus szelleme járja be... – 1.

hungarisztan 2009.11.19. 19:33

Tudom, mobil-, víz-, gáz-, internet- és egyéb közszolgáltatót, avagy ocsmányirodát és egyéb hatóságokat, magukat hatóságnak képzelő bankokat és üzleteket, illetve ezek úgynevezett szolgáltatási színvonalát (nem röhög!) szóvá tenni, vagy ezen műintézményeket akárcsak bármilyen formában témaként taglalni, az már önmagában kimeríti a félig emésztett, zöld, hüvelyes zöldség refluxtevékenység során bekövetkező, falon történő elhelyezésének minősített esetét. Mindazonáltal mardos a kétség, vajon csak én látom így, avagy tényleg ismét kísért a kommunizmus szelleme Hungarisztánban? Vagy netán soha nem is távozott?

A meglehetősen költőire sikeredett kérdés már csak azért is valid, mert szerző nemrégiben beállott családiállapot-változása miatt kénytelen volt Hungarisztánba visszaköltözni, s az ezzel együttjáró mentális egészségváltozás miatt bevallottan próbálja elkerülni azon konfliktus- és kultúrsokk-forrásokat, melyek a lakásból való kilépés következtében szükségszerűen bekövetkeznek. Ennek dacára az alábbi történetek gyors egymásutánban vittek be néhány gyomrost a hungarisztáni viszonyokból felkészületlennek egyáltalán nem nevezhető, ámde utcán és egyéb offline köztereken szándékosan keveset mozgó szerzőnek, aki ezennel vissza is vált egyes szám első személybe, mert nem akar tovább modoroskodni.

***

1. Pannon GSM – a cég, amelyik intézményesen hazudik és bután veszít ügyfelet

Történt, hogy nemrégiben elvesztettem a mobilom. Vagy ellopták másodszor is, ki tudná azt rekonstruálni (mármint természetesen bármely mobilszolgáltatón kívül, amely tudni tudná csak nem akarja). A dolog ugyebár nem a fosszilis kőzetekkel egyidős (de ezeknél valamivel értéktelenebb) készülék forintban kifejezett ára miatt bosszantó, hanem a benne tárolt, s ezennel elveszett telefonszámok miatt. Az otthon mindent tűvé tevő fázis után jön a külföldről hazatelepültek naív-reménykedős fázisa: tán a szolgáltató majd segít. Muhaha.
Tényleg csak a személyes érintettség ragadtatott ilyen naivitásra. Nem vártam amúgy sokat, csak annyit, hogy mondják meg, melyik cellában használták a telót utoljára – akár még az is elég lett volna, ha csak várost mondanak: Budapesten vagy Egerben. Ha előbbi, akkor ugyanis tovább keresem a lakásban, ha utóbbi, akkor ellopták (na jó, megtalálták és elfelejtették visszaadni), és ezzel véget ér a bizonytalanság. Azonban a derék ügyfélszolgálatis (=ügyfélelhárító) munkatárs épphogy csak nem kacagott ki ezzel a – szerintem legitim – kérdésemmel, és azt bírta állítani, hogy ilyesmi nem lehetséges. Nem azt, hogy nem csinálják meg, mert izé... (nem tudok indokot találni rá, hogy miért nem, könyörgöm, a saját telefonom hollétéről érdeklődnék, nem máséról!), hanem azt, hogy ez nem lehetséges. Kvázi fizikailag, információtechnológiailag, telekommunikációilag. Namármost buta userként azt gondolnám, hogy az egész mobiltelefonálás azon alapszik, hogy a rendszer MINDIG pontosan tudja, hogy épp melyik cellában van a készülék (vagy legalábbis azt, hogy legutóbb hol volt). Erre a lehetetlenség dumára már csak azért sem vagyok vevő, mert még a Maunika-só törzsvendégei sem kajálnák be, különös tekintettel arra, hogy nagy bölcsen épp nemrégiben reklámozta a rendőrség azt a cellinformációkon alapuló nyomozati módszert, amellyel a romagyilkosok nyomára bukkantak. Meg amúgy is: kábé minden óvodás tudja, hogy nemzetbiztonsági/bűnüldözési okokból minden hívás minden paramétere el van tárolva, visszakereshető, bizonyítékként felhasználható. Nem tudhatom, hogy a mobilszolgáltatók vis maior helyzetben miért nem adják ki a telefon tulajdonosának a saját telefonjára vonatkozó cellainformáció adatokat, így csak feltételezem, hogy valami homályos személyiségi jogi érvelést bírnának előrángatni, hogy kvázi vissza lehetne élni vele blabla, blabla. Védik a seggüket, mert amit nem csinálnak, abból nem lehet baj. Inkább megy az intézményesített hazudozás (valakinek ki kellett képeznie a telefonos droidot e válaszra), dilettantizmus, ügyfélelhárítás.

Kedvenc szolgáltatónk azonban nem éri be azzal, hogy a legkisebb erőfeszítést sem teszi annak érdekében, hogy megkönnyítse (értsd: kevésbé nehezítse) ügyfelei életét. Kiválóan képzett marketingesei ugyanis azt bírták kitalálni, hogyha ügyfél, aki amúgy is szopóágon van telefonjának ellopása/elvesztése miatt, azt kérné, hogy legalább a telefonszámát hadd tartsa meg, azt a Pannon 5000 jó magyar forint fejében tudná neki biztosítani. Még egyszer mondanám, lassan, hogy mindenki megértse: a Pannon azt mondja neked (és közben még csak nem is röhögi el magát), hogy a saját telefonszámodat jogodban áll még egyszer megvenni. Az, hogy ez szimpla lehúzás, s tulajdonképpen nem más, mint az ügyfél kiszolgáltatott helyzetén való nyerészkedés, az bizonyítja, hogy ha egy teljesen új SIM-kártyát rendel ugyanaz az ügyfél, akkor az sokkal olcsóbban kijön ennél, tehát az 5000 forintos extra sarcot nem indokolja az adminisztrációs költség (jó kis órabér is lenne egy kábé fél perces mutatványhoz!) és/vagy új SIM kártya legyártásának „költségessége” (khm). (Nem mintha egy pillanatig is felmerült volna bennünk, hogy ez nem egy különösen szépre sikeredett lehúzás.) Derék marketingeseink fejében nyilván meg sem fordult a gondolat, hogy ilyen esetben a cég tán le tudná nyelni a hatalmas veszteséget, amelyet egy elveszett telefonszám pótlása jelent nekik, hátha esetleg jó érzése támadna az ügyfélnek, hogy jé, de jó fejek, segítenek, mikor amúgy is nyomorultul érzem magam a készülékem és az összes ismerősöm telefonszámának elvesztése miatt. Minek, ha egyszer sarcolhatnak is érte? Hát hova vezetne ez az altruizmus? A végén még kialakulna az ügyfélben egy olyan tudat, hogy ez egy rendes cég, érdemes hűségesnek lenni hozzá.

No, hát a Pannonnak ettől nem kellett tartania. Számhordozás a másik díszpintyhez (áldassék az EU neve érte!), amelyik tokkal-vonóval 4050-ből kihozza a dolgot – ebből 2700 lebeszélhető. Pannon 5000 HUF vs. T-mobile 1350 HUF. Hát, gratulálok, ez is egy módja annak, hogy elhárítsák az ügyfelet – minek is az ügyfél a kapitalizmusban?

Az ügymenetnek van még egy pikantériája: elméletileg a számhordozás úgy is lehetséges, hogy nem az úgynevezett ügyfél szív vele, hanem az érte robotoló cég átvállalja az ezzel járó adminisztrációt. Nos, ez az opció valóban létezik, kár, hogy az ügyfélszolgálatos hölgy kerek perec közölte (amúgy segítőkészen és udvariasan), hogy a T-mobile ugyan szívesen elindítja a procedúrát, de ha ők kezdeményezik a számhordozást a Pannonnál (ami felhatalmazás birtokában törvény adta joguk), akkor az esetek 90%-ában a Pannon mindenféle indoklás nélkül (vagy valami láma szószaporítással) visszadobja a kérelmet, ami így visszaszáll az ügyfélre, mindössze meghosszabbítván ezzel a procedúrát.

Nem éltem tehát e ragyogó ügyfélbarát, ámde leginkább csak papíron létező megoldással, és egyből személyesen indítottam. A Pannon még csak nem is volt kíváncsi rá, miért hagyom ott őket. Hja, ha egyszer megengedhetik maguknak...

Címkék: marketing szolgáltatás pannon magyar ugar hungarisztán

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hungarisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr691537607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dvorcsakl 2009.12.02. 19:54:42

jelen pillanatban en is elfele hordozom magam a pannontol. megkerdeztek, hogy miert is viszunk el 3 szambol kettot (meg is mondtuk, hogy vinnenk mind a harmat, ha nem lenne az egyiken huseg).

a t nalunk is megmondta, hogy jobb, ha egybol pannonnal kezdunk, pont a 905 visszadobas miatt.

most varjuk a papirt, amit nem kepes a markabolt kinyomtatni, es kezbeadni, miutan mi a helyszinen bepengettunk minden fuggoben levo szamlat. majd elkuldik postan. erdekes, mikor hozzajuk mentem egy masik cegtol, azok a latogatasom utan ket oraval uzentek, hogy ha befejezem a vasarlast az adott plaza jellegu intezmenyben, ahol az irodajuk van, akkor faradjak vissza a papirert...
süti beállítások módosítása