HTML

Hungarisztán

Etika, morál és ezek hiánya. Média, közélet, politika, és ezek csődje. Egybites userek, debilek, trollok, droidok, kézivezéreltek és egyéb állatfajok. Magyarország, én így szeretlek!

Friss topikok

Pörzse, a ma született bárány

hungarisztan 2009.11.23. 16:11

A hétfői hírdömping gyorsan kiszorította az amúgy nem kicsit érdekes hírt: végre politikusbunyó! Sajnos a gyakorlat még nem terjedt el teljesen, de csak üdvözölni és támogatni tudjuk, hogy szeretve tisztelt politikusaink végre egymás között meccseljék le frusztrációikat, amiért nem tudnak eleget lopni tőlünk. Nehéz életük lehet, na, ez viszont bennünket kevésbé tud meghatni, mert a népnek rögtön a kenyér után cirkusz kell, és eme feladatot a derék politikusok kivételesen tökéletesen és hiánypótló módon ellátták. Olyannyira, hogy ha én Maunika lennék, a következő show-mba tutira a két inkriminált politikust hívnám meg, hogy megbeszéljék egymás között, mi is történhetett. Legalább olyan szórakoztató és tanulságos lenne, mint mikor 2 fogatlan és mosdatlan analfabéta osztja az észt egymásnak (és a fél országnak) a kiváló műsorvezetőnő asszisztálása mellett.

A nehézségek ellenére próbáljuk meg rekonstruálni, mi történt, vagy legalábbis mi lehetett a veleje a történetnek. Amit relatíve biztosan tudhatunk, az az, hogy P. Sándor jobboldali képernyős személyiség, gárdaalapító, polgármesterválasztáson alulmaradt jelölt dulakodott N. Zsolt szigetmonostori alpolgármesterrel. P. Sándor alighanem ütött is, mert N. Zsolt állítólag látlelettel tudja igazolni, hogy vérzett a szája, mindazonáltal ebben már maga a hírt adó index.hu sem annyira biztos, mert az URL-ben már csak egy jóval kevésbé szenzációhajhász, ható igét mernek használni, úgyismint „üthetett”.

N. illetve az obligát nyilatkozó párttárs, L. Ildikó szerint tehát vér folyt, P. mester szerint nem folyt vér, hiszen ő ma született páfrány bárány, hogyan is képzelheti bárki, hogy egy annyira antimilitáns személyiség, mint a Magyar Gárda alapító tagja, bárkivel szemben is fizikai erőszakra vetemedik.

Eddig tehát 1-1, ami egymást kizáró állításoknál többnyire azt szokta jelenteni, hogy valaki tutira hazudik. Nem tudjuk, melyik, ellenberger az annál inkább árulkodó, hogy az egyik fél milyen megismerésfilozófiai mélységekbe bocsátkozik az ütés fogalmát illetően. Nézzük mit mondott jó Sándorunk (az index tolmácsolásában): „mit nevezünk ütésnek? Ha egy gyerek kap egy tockost, az ütés? Ha az az ütés, hogy az arcához hozzáértem és vérzett, akkor nem ütöttem meg.”

Számomra mondjuk kis valószínűséggel bír, hogy N. alpolgármester – lett légyen bármilyen nyüzüge is egy gárdaalapítóhoz képest (már ha nyüzüge egyáltalán, ezt nem tudjuk) – elkezd vérezni P. gárdaalapító erős nézésétől, vagy a légnyomásváltozástól, amit az említett képernyős személyiség verbális orgánuma okoz. Bár ki tudja, a népi folklór ismer hasonló történeteket, márpedig P. mester vállalt politikai elköteleződése nem áll távol bizonyos népmesei elemek kritika nélküli benyal(at)ásától.

[Zárójeles megjegyzés: Ilyen esetekben mondjuk tökre tudnám értékelni, ha az úgynevezett újságírók nem csak úgy egymás mellé basznák a két szájkaratés politikus egymásnak ellentmondó csodás szóvirágait, hanem konkrétan elkérnék L. Ildikótól és/vagy N. Zsolttól a hivatkozott látlelet másolatát. Egy csomó szarakodást megtakarítanának nekem, ráadásul egyből borulna az egyik fél verziója, a valótlant állító személyt kényelmesen fel lehetne ruházni egy állandó eposzi jelzővel – csak finoman utalnék itt egy bizonyos (azóta eléggé kínossá vált, de korai periódusában még igen kiváló) szerző alakjára, H. Kovácsra.]

Nézzük azonban, még milyen érdekességeket tartogat számunkra a ma született bárány ártatlanságú, kifejezetten pacifista gárdista. Szerinte a dulakodás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy megjegyzéseket tettek rá. Többek között azt mondták rá, hogy bukott polgármester és műsorvezető. Tény, hogy ez szemenszedett hazugság, hiszen P. valójában el sem jutott a polgármesterségig, a választási zakót (úgyismint bukást) saját Wikipédiás oldalán a jóval eufémisztikusabb második helyezett kifejezéssel írja le. Hogyan lehetne tehát bukott polgármesterséggel sértegetni? A bukott műsorvezetőség is nyilvánvaló, ordas hazugság, hiszen P. a jobboldali televíziózás zászlóshajójának, az Echo TV-nek a megbecsült műsorvezetője, ekképpen pedig nyilvánvalóan a fősodorban van – mi állhatna meszebb a bukottságtól, mint egy ilyen patinás állomásnak dolgozni?

Nem kétséges tehát, hogy P. ősmagyar vére jogosan horgadt fel föl, ám a tettlegességhez (mely során ő ugyebár nem ért hozzá a sértett alpolgármesterhez) mégsem ez vezetett, hanem annak a kombinációja, hogy a szomszédos asztalnál egy másik, megfélemlítő gárdistáról beszélgettek, illetve utaltak rá, hogy a műsorvezető is gárdista. Ez az a megbecstelenítő szégyen, amit már nem bírt tovább, és amelynek folyamán jól nem ütötte meg kétszer az alpolgármestert, amitől az állítólag vérezni kezdett, vagy nem kezdett. Először csak átszólt (semmi kétségünk felőle, hogy a spanyol udvari etikett szabályai szerint), majd – ahogy az index.hu írja – „odament, és a férfi fülébe súgta, hogy fejezze be, mert a gárdistázás kellemetlenül érinti, ugyanis ő gárdaalapító [...]”.

Hát ilyen ember ez a Sándor. Nyilvánvalóan megsértik azzal, hogy gárdistázzák (miközben tényleg az, ráadásul alapító tag – tény, hogy ezt a szégyent mi sem bírnánk, bár azt még nem sikerült deriválni, vajon milyen kényszer alatt hajtotta végre a gárdaalapításban való részvételt), de ő még ekkor is csak átballag a másik asztalhoz, és diszkréten a fülébe fuvoláz szemtelen sértegetőjének. Kvázi barátilag, merthogy nem szeretné, ha az illető – bármily kellemetlen alak is – rosszul érezné magát egy ennél nyilvánosabb megjegyzéstől. Azt hiszem, tekintettel az általa is erősen támogatott jobbos eszmék humánus, altruista, legendásan empatikus és emberbarát mivoltára, bízvást feltételezhetjük, hogy az eme gesztusáról szóló beszámolója olyan igaz, mint az, hogy az ezt követő dulakodásban az alpolgármesternek sem az arcához, sem a testéhez nem ért.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen derék, diszkrét, lovagias embernek erre nincs is szüksége, ő enélkül is tud dulakodni. Sőt, mint mondja maga is, „inkább éttermi szóváltás, mint verekedés történt”.

Nekünk sincs tehát immáron kétségünk: N. egy rohadt szimuláns, aki P. lejáratása érdekében nem átall akár még vérezni is. Vagy legalábbis erről szóló látleletről beszélni.

Mi meg most jöttünk a 6.20-as falvédőről, kedves P.

***

És hogy N.-nek – a fönti, javarészt P. Sándor ellen irányuló szarkazmus dacára – mégis miért csuklik mostanság a kedves édesanyja? Hát azért, mert „még nem döntötte el, hogy tesz-e feljelentést”.

Nos, drága barátom (és ezt a megszólítást nyugodtan vegye sértésnek), most vagy mutasson be egy makulátlan orvosi látleletet (amiről nem derül ki, hogy hamisított), és szabálykövető állampolgár módjára tegyen sürgős feljelentést, vagy fogja be a száját, de még sürgősebben. For your information: Az ugyanis nem egy valid magatartásforma, hogy telesírja a sajtót, mint a fürdőskurva, aztán meg így mutat példát állampolgári felelősségből. Politikus? Maga? Na ne röhögtessen. Majd ha kinő a gerince és egy garázdaságot, testi sértést felelősen kezel – akkor esetleg, de ez még mindig csak a szükséges, ámde közel sem elégséges feltétele a megnevezésnek.

Ja, hogy magyar politikus? Az más. Akkor nem szóltam.

 


ps: Szolgálati közlemény: ha valaki a fotóra, mint sajátjára ismer rá, attól elnézést kérek a felhatalmazás nélküli közlésért – próbáltam kideríteni a jogtulajdonost az engedélyért, de nem sikerült.

Címkék: politika glossza magyar ugar hányinger hungarisztán debilek gerinctelen pörzse sándor nádas zsolt

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hungarisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr391546507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.