HTML

Hungarisztán

Etika, morál és ezek hiánya. Média, közélet, politika, és ezek csődje. Egybites userek, debilek, trollok, droidok, kézivezéreltek és egyéb állatfajok. Magyarország, én így szeretlek!

Friss topikok

A mi olimpikonunk!

hungarisztan 2010.03.02. 12:24

Nézem a TV-t reggel félálomban. Peregnek az unalmas, hírnek álcázott, szövegipari termékek, majd egyszercsak megjelenik nemzetközi hírnévre szert tett köztörvényes bűnözőnk (mellesleg olimpiai bajnok birkózó), F. Péter, amint a ferihegyi reptéren kommandósok gyűrűjében, arcán boldog vigyorral söpri be a „te vagy a legjobb!” kiabálásokat és ovációt.

És itt megint lefagy az operációs rendszerem egy pillanatra.

Mert az egy dolog, hogy egy birkózó a bűnözés jövedelmező mezsgyéjére lép. Láttunk már ilyet, nem mondom ugyan, hogy mi mást várjunk egy olimpikon birkózótól (véletlenek nincsenek, mégsem sakkvilágbajnok ugyebár), mert nekem azért lenne egy minimális, amolyan teljesen idealista elvárásom minden olimpikonnal szemben, de tudomásul veszem a tényt, hogy számára a drogtermesztés jobb biznisznek tűnt, mint köztiszteletben álló sportolónak lenni. Van ez így.

Az is egy dolog, hogy vannak haverjai (szám szerint 4-et említett a sajtó), akik kimennek elé a reptérre, hogy legalább egy pár percig lássák a pár évre hűvösre kerülő spant.

Na de hogy ugyanezen haverok – a barát személye miatti szégyen, és az ebből fakadó szerény meghúzódás helyett – magyar zászlóval, ovációval és harsány világ legjobbikának nevezéssel pózolnak a nagy számban megjelent sajtó képviselői előtt, az azért erős kávé reggel, éhgyomorra.

Mert miben is a világ legjobbika F. Péter köztörvényes? Nehezen tudom körvonalazni a sejtésemet, de ha tutira akarok menni, akkor talán annyit mondhatok teljes bizonyossággal, hogy valóban ő a legjobb magyar, drogtermesztőként ismertté vált olimpikon. Hát, fene tudja, azért ez így, ebben a formában nem egy olyan nagy truváj...

Azt is kiabálták a haverok, hogy „Itt van Farkas Péter olimpiai bajnok!” Hogy ezesetben mi járhatott a szóban forgó agytrösztök fejében, annak kitalálására végképp nem vállalkoznék, ugyanis

  1. nulla bit agykapacitással is feltételezhető, hogy a nagy számú sajtó egészen nyilvánvalóan tudta, hogy ki érkezik (ugyebár nem teljesen véletlenül másztak ki Ferihegyre az éjszaka közepén);
     
  2. F. Péter köztörvényes akkor és ott egészen bizonyosan NEM olimpikonként volt jelen, minthogy a kommandósok kísérete sem csak kártyapartnerként avagy díszletként glasszálgatott mellette – úgy is mondhatnánk, hogy egy igazi olimpikon kvázi tájidegen egy ilyen közegben, az ebből eredő következtetés pedig nem az, hogy F. Péter a kommandós szakszervezet éves bálján ad éppen autogramokat az őt kísérő derék, marcona úriembereknek, hanem hogy éppenhogy ő van itten erőszakszervezetileg kísérve, mégpedig jó okkal, és különösen nem olimpikonként, hanem veszélyes köztörvényesként;
     
  3. nehezen érthető, miért kellett a 2. pontban kifejtett tényálladékra azon – amúgy nem érdeklődő, ám véletlenül arra csellengő – emberek figyelmét felhívni, akik eladdig nem realizálták a helyzet tősgyökeres hungarisztáni báját: a bilincsbe vert fickó egy magyar olimpikon... A magyar olimpikonok nevében én direkt megköszönném ezt a lejárató reklámot a derék haveroknak.

Egy müzlivel később azt is megtudom, hogy F. Péter kiadatásáról természetesen beszámoltak Andorrában, és feltételezem, a kiadatási útirány révén érintett Spanyolországban is, de azt hiszem, ilyen kis színes csemegére a világ minden bulvárszerkesztője örömmel ugrik – talán nem túlzás tehát azt vélelmezni, hogy F. Péter életében másodszor is nemzetközi hírnévre tesz szert, igaz, nem olyan szépen csillogóra, mint az első alkalommal, de hát ne legyünk telhetetlenek, ez is egy teljesítmény.

Tegyük hát félre a szokásos hungarisztáni elégedetlenkedést és örüljünk neki, milyen nagyszerű hírünket viszi a világban! Köszönjük, Péter!
És persze ne feledjük a haverokat: köszönjük meg nekik is, amiért a magyar zászló szorgalmas lobogtatásával, az ovációval, a legjobbozással egyértelművé teszik világszerte, kikre is vagyunk mi büszkék. Nem kétséges: ő a mi kutyánk kölyke!

Címkék: morál magyar ugar butaság hungarisztán debilek farkas péter értékválság köztörvényes egybites user közgondolkodás

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hungarisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr521802478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csumpi Hálidéj · http://www.ezerkecske.hu 2010.03.07. 01:16:08

Úristen, kiment néhány spanja és nem dobálták meg krumplival, mivel valószínűleg ugyanebből élnek.
Mi lesz most? Zászlót is vittek, úristen!

hungarisztan 2010.03.07. 17:24:44

Csumpi: megint csak az elvekről van szó.
Ha egy köztörvényes bűnözőt hazahoznak, ugyan ne azt mutassa már róla a média, hogy vigyorog, mint a tejbetök, mert a haverok épp világelsőnek tartják. Miben is?
Egyfelől szégyenkezzen nekem, de kurvára, amiért lejáratja az országa olimpikonjait, sőt, az egész országát, másfelől a haverjai is szégyenkezzenek, de kurvára, ha az első dolog, ami eszükbe jut a bilincsbe vert csávóról, az az, hogy ő a világ legjobbika.
Ez az ember
a) teljesen szándékosan áthágta a törvényt. (Hogy jó-e a törvény, avagy sem, nem az ő dolga eldönteni.)
b) másodszor is áthágta a törvényt, mikor tettéért nem vállalta a felelősséget, és kisétált a bíróságról.
c) harmadszor még valami hivatalos személy elleni erőszak is bejátszott...
d) kurva sok pénzébe került már eddig is az adófizetőknek a nemzetközi nyomozás, kiadatás, hazaszállítás, miegymás.
e) baromi negatív országimázst csinál a kiscsávó, csak oly' primkó, hogy fel sem fogja.

Fene tudja, nálam ez a fickó kurvára nem a világ legjobbika, és roppantul csodálkozom azon, hogy másoknak meg igen...

SZEMLÉLETMÓD KÉRDÉSE!

Ne legyen illúziód: a világmédiát az a kép fogja bejárni, ahol 4 span überkúl csávónak tartja a bárgyún vigyorgó istenbarmát, és nem az, ahol pármillió magyar szégyelli magát miatta.
Jürgen nézi a híradót, hümmög egyet, és azt mondja magában, hát, ebben az országban még mindig az a menő, aki nem tartja be a játékszabályokat. Na, akkor ide nem jövünk se magáncéllal, se munkahelyteremtéssel, mert balkán(nál is rosszabb), és kell a fenének, hogy a tisztességes embert szivassa a nem tisztességes.

-------------------------

(És nem arról van szó, hogy nem dobálták meg krumplival, ilyet nem várok. Csak mondjuk kicsit kisebb mellényt, meg a dolgok helyes moralitású látásmódját. Kábé annyit várnék, hogy HELYÉN kezeljük a dolgokat: köztörvényes bűnözőt nem bálványozunk, és pláne nem lobogtatunk neki nemzeti zászlót, mintha legalábbis ő lenne A Nemzeti Hős.)

Csumpi Hálidéj · http://www.ezerkecske.hu 2010.03.07. 17:45:38

@hungarisztan:
Felfújod a dolgot.
Jürgen ül a tévé előtt és látja a fogadást. Hümmög egyet, majd átkapcsol a kedvenc sorozatára. 15 perc múlva nem emlékszik az egészből semmire. Már ha egyáltalán egyetlen külföldi tévéadó is foglalkozik az üggyel.
Az meg erős általánosítás, hogy lejáratja az olimpikonokat, hiszen csak saját magát járatta le.
Legjobban Te lennél felháborodva, ha valahol az országban példának okáért egy roma ellopna egy tyúkot és bárki csak megpendítené, hogy az egész romaságot járatta le. Nem értelek.

hungarisztan 2010.03.07. 18:13:07

Igen, sokan mondják, hogy felfújom a dolgokat. Én azonban nem így gondolom, sőt, épp ellenkezőleg: azt hiszem, itt nagyon sokan csak legyintenek sok mindenre, mondván sokkal nagyobb disznóságok is folynak itt. Mintha az legitimizálná a „kisebb” etikátlanságokat! Pedig az ördög a részletekben lakozik, miként a közgondolkodás morális állapota sem egy lépésben jutott idáig, hanem kis lépésről kis lépésre. Lehet tolómérővel méricskélni, hogy konkrétan mekkora kárt okoz egy ilyen spot egy külföldi híradóban az ország imázsának – csak nem sok értelme van, mert egy dolog biztos: az üzenet NEM lesz pozitív. Tök mindegy, hogy mennyire lesz negatív, csak 100 ember látja-e összességében avagy 3 millió, 5 percig emlékszik-e rá, avagy 5 évig. Ez mind mindegy, mert egy dolog biztos: pozitív hozadéka semmi esetre sem lesz.

Igen, valóban fel lennék háborodva, ha ez alapján ítélnék meg az országot. Csak sajnos tudom, hogy a feltételes mód fölösleges, mert az emberek igen gyakran felületesek és/vagy előítéletesek, és ilyenek alapján ítélnek meg egy országot. Nem is feltétlenül rosszindulatból előítéletesek! Épp csak kényelmesebb így. Mennél-e turistáskodni Szomáliába? Hiszen tudjuk, hogy ott „mindenki” kalóz! Mennél-e turistáskodni Észak-Koreába? Hiszen tudjuk, hogy ott „mindenki” vér komcsi! Ésatöbbi, ésatöbbi. Kábé ugyanígy vetődik fel a kérdés Nyugat-Európai kútfőkben is: menjen-e a család idén Magyarországra nyaralni? Egy csomóan mondják, hogy szép város Budapest, meg hogy a kommunizmusnak 20 éve vége, ugyanaz a Prada bolt van a Váci utcában, mint a világon bárhol – no de most volt a híradóban, hogy ezek a bűnözőket éltetik, meg a szomszéd fia is most járt arra, mesélte, hogy a közlekedési társaság ellenőre majdnem megverte, amiért a rossz, pénzét elnyelő jegykiadó automata miatt azt gondolta, hogy majd a sofőrtől vesz jegyet... Á, jobb lesz tán mégis Mallorcára menni, ugyanannyiból kijön, és nincs benne a kockázat, hogy valami Kelet-Európai szarakodásba keveredik az ember...
Nagyjából ez az a mechanizmus, ahogy Hungarisztán turizmust, befektetési kedvet, munkahelyteremtést veszít. Nem hinnéd el, milyen idióta apróságokon. (Tudom, mert sok évet lenyomtam külföldön, igen változatos érveléseket hallottam, miért is nem jönnek Magyarországra nyaralni a kollégáim. Ami különösen fájó, az az, hogy akit mégis sikerült rábeszélnem, annak meg olyan "élményei" voltak, hogy többet fix, hogy nem jön.) Ezért nem megyek el szó nélkül az apróságok mellett. Tudom, milyen jelentőségük van, és jó lenne, ha más is felfogná végre, hogy a kis dolgokon kell változtatni először, már csak azért is, mert abban tud változtani mindenki.

Egyet kéne megtanulni: nincs olyan, hogy relativizáljuk a morált. Nincs olyan, hogy kis etikátlanság, meg nagyobb, meg még nagyobb. Illetve van, persze, de ez nem lehet felmentési alap!
Attól, hogy ez piszlicsáré ügynek tűnik, attól még nem lesz morálisan védhető.